Nincs már rajtad semmi, csak föltépett sebek, Felmérik szégyened kárörvendő szemek. Gúnyolódva állnak, ez is kijut neked, Állatként aláznak, ezt is elviseled. ||: Ruhádat más hordja, megragadja vállad, Visz, hogy átszegezzék a kezed, a lábad. :||